Part 5! Nem vagyok erre az írásoma a legbüszkébb, de azért kész lettem vele!:)
Az éj sötét leple mindent befedett, a fakó hold sem engedte láttatni magát, szürke foltos pamacsfelhők takarójába burkolózva követte figyelemmel az állatot, mely a véget nem érő rengeteg dimbes-dombos talaján társait megszégyenítő gyorsasággal szelte a növények hadát. Forró vére csak úgy pezsgett ereiben, szívének dobhártyaszaggató dübögése egész testét elérte, bozontos farka legvégén is érezte a ritmusos rezdüléseket, melyeket a mellkasában robbanni kész ketyere keltett. Tüdeje fogcsikorgató fájdalommal sikított, a jéghideg, párás oxigénbomba minden egyes levegővételnél sokként érte a felhevült lebenyeket. Mancsai egykor puha párnái már szinte vérben úsztak, a terep tele volt éles kövekkel, tövises indákkal, sáros ingoványokkal. Nem farkasnak való vidék ez, amit Minseok is jól tudott.
Hyung, lassíts már! Kiköpöm a tüdőm! - Baekhyun nyögése hangzott fel a szólított fejében, de ő egy csendre intő morranást hallatva ugrott át egy kisebb patak felett. Tudta, hogy barátai már alig bírják vele tartani a lépést, ám most volt azon kevés pillanatok egyike, amikor fittyet kellett hánynia társaira.
Gyertek, ahogy tudtok, nem veszíthetem el máris! - Min szavait nyomatékosítva pillantott hátra a két kimerült farkasra, majd biccentve egyet, újult erőre kapva loholt tovább a part irányába.
Minseok! - Jongdae gondolata már nem jutott el hozzá, pillanatok alatt foszlott köddé üzenete a nyomott levegőben.
Az elérni kívánt part sós levegője már csípte érzékeny orrát, a talaj enyhülni kezdett, a zord növényzet egyszer csak megszűnt. Min szemei elé a végeláthatatlan tenger, az aranyszínű homok és egy apró csónak tárult, mely mellett állt Ő. Tekintete a kimerült farkasra vetült, izmos karjában tartott táskáját a földre dobva fordult testével az állat felé. Egyszerű kardigánt viselt, mely láttatni engedte hófehér bőrét, nadrágja korca szépen feszült hasfalára. Mezítelen lábait egyenletesen mosta a víztömeg habos hulláma, lassan betemetve bokáig a kihordott iszapba.
Minseok lehunyta szemeit, majd megrázva magát öltötte fel emberi formáját. Apró szemeiben csillogtak a kitörni készülő könnyek, vöröses haját játszi könnyedséggel lendítette hátra a kellemes szellő, mely a parton játszott. Erőt véve magán megindult a fekete szemű felé, aki kieresztve a bent tartott levegőjét, reszketegen szólalt meg.
- Hogy... hogy kerülsz ide? - Karcos hangja egyszeriben libabőrt varázsolt a felé közelítő férfi karjaira. Választ nem kapott, izmait megfeszítve szusszantott egyet. - Válaszolj már, az Isten szerelmére! - emelte fel hangját, ökölbe szorítva kezeit. Minseok nyelt egyet csupán, lendületét el nem veszítve csökkentette tovább a köztük lévő távolságot.
- Álmot láttam, Yifan. Egy szörnyű álmot, amelyben elhagyod a falkát, és elhagysz engem. Becsapod magad után az ajtót, majd sose nézel többet vissza - csuklott el hangja, ám a torkában keletkező gombócot sikerült visszanyelnie. Nem mutathatta ki, mennyire is gyenge valójában. - Elszöksz innen Keletre, majd Nyugatra, vándorolsz a kontinensek közt, keresve a fényt, aki neked lett létrehozva - áll meg a csónak fenekénél, tartva a távolságot a fekete szeműtől. Nem tudhatta, miként reagál majd szavaira.
Lépések zaja ütötte meg fülét, Baekhyun és Jongdae ugrottak ki az erdőből, de tiszteletben tartva barátjuk korábbi kérését, miszerint csak végszükség esetén avatkozzanak be; leültek a hűvös homokra, le sem véve a párosról a tekintetüket.
- Az álmok sosem hazudnak - vett erőt magán Yifan, táskáját megfogva dobta azt a hajóba. Mozgása szaggatott volt, gondolatai, szavai és tettei nem voltak összhangban. - Nem maradhatok itt. Szükségem van a másik felemre, beleuntam abba, hogy félemberként éljem az életem - túrta hátra sötét tincseit. - Tudtam, hogy vissza akarnál tartani, ezért nem szóltam róla. Bíztam abban, hogy megértesz, és távolról is, de támogatsz majd - nagy levegőt véve folytatta volna beszédét, de Minseok sírásra hajló hangja előbb csattant fel, ezzel csendre intve a távozni készülőt.
- Önző vagy, Yifan! Egy aljas, önző, mocskos férfi, aki fél letelepedni, retteg beismerni a nyilvánvalót és egyszerűen irtózik a gondolattól, hogy felelősségteljes döntéseket hozzon! - Amilyen apró a termete, olyan mértékű düh és szemrehányás szakadt fel Minből. Tagjai remegtek, mint árva madár a gyilkos télben; kiszáradt ajkait megnyalva lépett előre párat. - Fogd fel végre... - nyúlt Yifan jobbja után, ujjait az övéi közé fűzve. - Nyisd ki a szemed és vedd észre azt - pillantott le kezeikre -, ami ellen eddig küzdöttél.
Yifan értetlenül ráncolta szemöldökét, ám mikor lebiccentve fejét megpillantotta csuklóikat, minden értelmet nyert számára. Halvány ultramarin-fényben úszva rajzolódott ki egy-egy szimbólum pőre bőrükre, jelezve; ők immáron egymáshoz tartoznak.
- De... én ezt nem értem - ocsúdott fel a sokkból a fekete szemű. - Hisz minden nap együtt voltunk, együtt vadásztunk, harcoltunk és szórakoztunk - dadogta zavarában -, miért csak most? - tette fel azt a kérdést, amire Minseok csak egy apró mosollyal válaszolt. Lábujjhegyre tolva magát kapaszkodott meg a magasabb erős vállaiban, elveszve tekintetében.
- Én a nap, te az éj - simított végig csupasz mellkasán. - Én a jég, te a tűz - lehelte kettejük közé. - Én vagyok Te, Te pedig Én. - Kínzó másodpercek teltek el, míg édes ajkaik eggyé nem forrtak. Felhevült testük egymásnak feszült, ahogy közel vonva a másikat vesztek el az ölelésben. Hirtelen minden megszűnt körülöttük... A tenger morajlásának hangja szertefoszlott, a hűvös szellő nem ostromolta tovább forró lényüket, az egyetlen dolog, amely beterítette őket, az a csuklójukból áradó, szinte vakító, tiszta kék fény volt.
Sziaa! ^^
VálaszTörlésHú, de régen olvastam velük, vagyis még az előző challengeben, de visszahozta kicsit a régi nagy EXO-s korszakomat, amikor éjt nappallá téve csak Exo tagokkal olvastam, régi szép idők. XD
Tetszett a témád, szeretem a fantasyt amúgy, szóval nekem nem baj, ha sokat írsz, de tényleg kíváncsi vagyok, hogy mit tudsz még más műfajban, de csak ha te is így érzed, mindenesetre én szeretem olvasni ezeket a természetfeletti novellákat is! ^^
Tök szépen és lendületesen írtad le az eseményeket, az elején, ahogy rohantak, engem is elkapott, hogy huh, most történni fog valami, izgalom van. Aztán, hogy Kris el akarta hagyni a falkát, ami alán az egyik legnagyobb bűn, amit egy farkas elkövethet, ha jól értelmeztem, akkor azért, hogy megtalálja a neki szánt szerelmét, de igazából végig ott volt előtte Xiu személyében, ez olyan aranyos volt, meg tetszett, hogy ezt a kapcsolatot egy kis fény jelezte a csuklójukon, ezzel is az összetartozásukat mutatva.
A párbeszédek nekem néhol kicsit meseszerűek voltak, vagy hogy is mondjam, nem annyira valóságos helyzetbe illeszkedő stílusban voltak, hanem olyan kis szépen szóltak és fogalmaztak a helyzethez és a karakterükhöz, farkaslétükhöz képest, nem volt benne olyan mély indulat, és vehemensség, makacsság, lehet emiatt éreztem kicsit halványnak a karakterüket is.
Helyesírásilag nem találtam hibát, csak itt egy apró bakit, az igeidők szempontjából:
"…aki neked lett létrehozva - áll meg a csónak fenekénél, tartva a távolságot a fekete szeműtől. Nem tudhatta, miként reagál majd szavaira." – végig múltban írtál, itt viszont jelenre váltottál a kommentárban. Úgy kéne, hogy: állt meg a csónak fenekénél stb.
És ez a rész tetszett a legjobban, ez az egész párbeszéd meg úgy az utolsó bekezdés:
"- Én a nap, te az éj - simított végig csupasz mellkasán. - Én a jég, te a tűz - lehelte kettejük közé. - Én vagyok Te, Te pedig Én.” – ez olyan bensőséges, érzelmes, meg olyan szépen is írtad le, hogy ez nagyon tetszett, meg az ellentétek is, amiket belevontál. Hiába Minseok a nap, ő a jég is, és így az éj is, ami hideg, az Yifan és egyben tűz is. És megtaláltam benne az EXO elementseket is, jaj ezt mennyire szerettem az egész koncepcióban, a Mamában is omg, jaj de sajnáltam, amikor egyre kevesebbet használtak ezekből. ;; És itt ennél a résznél egyszerre van bennük egy kicsi a másikból is, ezzel is megmutatva, hogy ők bizony összetartoznak. Ja, meg nagyon tetszett ez az "ultramarin-fényben" kifejezés, még nem láttam így, rá is kellett keresnem, hogy milyen, de tök különleges volt, tetszett. ^^
Összeségében nekem nagyon tetszett ez a novellád, örülök és köszönöm, hogy olvashattam, várlak a kövi körben is! ^^
Hello, köszönöm a véleményed! ^^
TörlésImádom őket, anno el is kezdtem egy kb ugyanilyen témájú sorozatot de abbahagytam, mert... lusta voltam, na xD
Szeretem a fantasy témákat, szeretem kiélni a képzeletem, vagy a saját verzióm lefesteni valamiről ^^
Direkt nem akartam erős párbeszédeket, hisz maga a kapcsolatuk nekem soft-vibes, meg Minseok egy kis nyunyóka akit imádok *•* (jeez de reg használtam ezt a fejet xDDD)
Uh, lemaradt a “t”, rohanok javítani!
YASS, amint megismerkedtem az EXO-val még 2014-15-ben, az elements-eket meg a jeleket rögtön bemagoltam és rajzolgattam őket mindenhova. Xiu-é a jég, a fagyasztás, Kris-é meg a repülés, de elő tudja hívni a sárkányt, ami meg tűz, so you know... :D
Szeretek új színárnyalatokat találni, ezt pl tíz percig kerestem, mire megtaláltam és mondtam, “te most jössz velem!”
Örülök, hogy tetszett! ^^
Hali^^
VálaszTörlésÚristen, tudom, hogy te nagyon szépen szoktad megírni a fantasykat, de valahogy körről körre elfelejtem, és mindig rádöbbenek erre xD
Az elején nagyon tetszett, hogy ilyen pörgős volt, rohantak valami miatt, és tudni lehetett, hogy itt valami fog történni, nem csak egy kis edzős kocogásra mentek el xD "...lassíts már! Kiköpöm a tüdőm!" Jaj ezt mennyit hallom tesin, jót mosolyogtam ezen xD
Legjobban az nyerte el a tetszésemet, hogy megint beleszőtted az elemeket a párbeszéden keresztül, az utolsó bekezdésben. Olyan szép volt olvasni, ahogy így magyarázza el, hogy ők egyek^^
Köszönöm, hogy olvashattam!
Sziaa, köszönöm a véleményed! ^^
TörlésHát látod, tudok én még meglepetéseket okozni:D
Egy ici-pici humort akartam belevinni Baek megszólalásával, hogy még se legyen olyan éles az egész hangvétele.
Örülök, hogy tetszett! ^^
Szia!^^
VálaszTörlésHát szerintem te nagyon ügyesen bánsz a fantasyval, úgyhogy én nem bánom, ha mindig ilyet hozol nekünk, de azért szívesen olvasnék tőled más műfajban is :D meg hát ez egy challenge, kihívás kell legyen xd
Szerintem is sikerült izgalmasan leírni a már az elején a rohanást is, érezhető volt a feszültségkeltés. És hát hogy Kris el akarta hagyni falkát, először kiakadtam, hogy jajj ne xd aztán a végére megértettem :D tetszett nekem, ahogy a kapcsolatukat írtad le, tényleg az az utolsó párbeszéd gyönyörű volt, engem nagyon megfogtál vele. Főleg az "Én vagytok te, te pedig én", ebbe a dal is úgy megmutatkozott, és tényleg annyi érzelem is volt benne. Meg hát ahogyan az elemeket is beleépítetted, olyan igazi fantasys lett, nekem először a teen wolf jutott eszembe xdd de az csak a farkasok miatt, régen annyira imádtam azt a sorit xdd a másik pedig az üvegtrón című könyvsorozat, nekem amúgy az a kedvenc fantasy könyvem, nem tudom ismered e, de eszméletlen jó, és az is beugrott nekem, leginkább az elemek miatt szerintem :D
Nekem még a vége tetszett nagyon, ahogy leírtad, hogy minden megszűnt körülöttük, csak a kék fény terítette be őket, nagyon idilli volt.
Köszönöm, hogy olvashattam!^^
Hello, köszönöm a véleményed! ^^
TörlésNem szeretem, ha egy sztori földhöz ragadt, meg hát uncsi az életem, kell be valami kitalált action, talán ezértt is érzem magam otthon ebben a műfajban, meg így kiélhetem a kreatív oldalam!
Szerettem volna a futós részt ütősre írni, hogy felpezsegjen a vére annak aki olvassa, valami ütős kezdetet akartam adni.
A Teen wolf kimaradt az életemből, inkább a Dr. Csont volt, amit órákig megállás nélül tudtam nézni xD A könyv címe nem ismerős, de bevallom őszintén, ritka az, ha könyvet veszek a kezembe, a Witcher első kötetével is egy hónapja szenvedek XDD
Köszönöm, hogy olvastad! ^^
Szia^^
VálaszTörlésJaj, nagyon örülök, hogy velük írtál, és hogy egyáltalán EXO-val, mert hát nem sok ilyet látni mostanság:-)
A farkasokról egyből a Wolf jutott eszembe. Na, az volt az a dal, ami miatt egy ideig messziről elkerültem az EXO-tXDDDDDD Engem a hideg rázott tőle, és nem tudom, annyira lesokkolt, hogy nem voltam hajlandó más számot meghallgatni tőlük. Aztán barátnőm megfertőzött BaekYeol ficikkel, amiket úgy olvastam, hogy azt se tudtam, kicsodák, viszont felkeltette az érdeklődésemet, és azóta meg egy örök szerelem lett a banda<3
Na jó, de amúgy szeretem a farkasokat, és ha jól tudom, az egyik olyan állat, ami egy életre választ párt magának^^
Jaj, nekem már az is nagyon tetszett, hogy Baek és Jongdae hűséges társként követték Xiut, és még később sem hagyták ott, hanem tisztes távolságból figyelték őt. Olyan kis cukik, CBX forever<3
Szerintem a karaktereket is tök jól eltaláltad, mert úgy képzelem, hogy Yifan olyan típus, hogy hiába szeretne egy másik férfit, először elmenekülne az érzései elöl. Még szerencse, hogy Minseok megálmodta, mire készül, és, hogy Yifan végül „beadta a derekát”XD
Meg amúgy szerintem Baekhyun rögtön nekiugrott volna Yifannak, ha bántani merészelte volna a barátjátXDD
Nagyon tetszett, hogy a csuklójukból áradó fény jelezte, ők tényleg összetartoznak. Ha esetleg Yifant csak ez a szemmel látható dolog győzte volna megXD Hű, és ez az ultramarin mennyire király szín!
Amit a végén Minseok mondott, feltette az i-re a pontot. Annyira passzolt az egész történet hangulatához.
Nekem nagyon tetszett ez a kis szösszenet, és remélem, fogsz még velük alkotni^^
Várom a következőt!<3
Halii, köszönöm a véleményed! ^^
TörlésXiuRis nekem nagy szerelem, anno 14-15 voltam kb mikor egy sorozatos novellát írtam velük, szintén farkasos témában, de sajna a felénél abbahagytam, elveszett a varázsa:(
Igen, a CBX-et mindenképp bele akartam szőni, a fici megírása előtt akadtam ismét a zenéikre és mondom ez nekem kell xDD
A Wolf volt az első számuk, vagy az Overdose, amit tőlük hallottam. Én imádtam, de amint a mai napokban bekapcsolom a Wolfot, anyám imádkozik, hogy kapcsoljam ki xDD Pedig History és BAP koncerten is együtt voltunk. Ezekszerint a Wolf egy megosztó dalocska :DD
Minseok utolsó mondatait a dalból és ugye az exo-s jeleikből raktam össze, ezek szerint mindenkinek bejött:))
Ha jön olyan dal, ami XiuRis után kiált, rám számíthatsz! ^^
Szia!^^
VálaszTörlésÉn mindig megdöbbenek, mennyire szeretek tőled fantasykat olvasni és mennyire jól is áll neked ez a műfaj. Egyébként sosem gondoltam volna hogy ilyet fogok írni, de most egy kicsit haloványnak is éreztem a fantasy szálat, vártam volna valamiféle akciót, vagy kalandot vagy valamivel egy kicsit többet, jobban bele akartam melyedni ebbe a témába, sajnos nagyon hamar vége lett.
Nagyon tetszettek a leírásaid, voltak benne nagyon jó szokapcsolatok, mint például a ritmusos rezdülés, vagy a nyomott levegő, hát nekem most különösen tetszett a fogalmazásmódod.
Amúgy Yifan olyan kis gyökér volt, de valahogy így képzeltem volna, ez a személyiség annyira atjon tőle XD Ugyan alig szerepelt benne, mégis nagyon éreztem a karakterét.
A vége tényleg annyira passzolt; a kék fény, hogy ők osszetartoznak, amit Minseok mondott mellé, az olelesuk és minden annyira varázslatos volt, olyan idilli.
Köszönöm, hogy olvashattam! ^^
Sziaaaa, köszönöm a véleményed!
TörlésMost nem igazán a fantasyre akartam rámenni, inkább a kapcsolatukra, hogy milyen könnyű nem észrevenni a fától az erdőt. Az elmúlt pár hónapomat szimbolizálja igazából ez a fici, így mostani fejjel visszagondolva.
Yifan nekem mindig is az a zord külsejű cukorfalat marad, bárki bármit mondjon :D
Köszönöm, hogy írtál! ^^
Szia~~ ^^
VálaszTörlésImádom a fantasyt, de te még tettél rá egy lapáttal. Fuh... Nem is tudom, mit érzek ezzel a novelláddal kapcsolatban. De ez teljes mértékben pozitív, amit érzek, csak néha nehezen írom le a gondolataim, nem tudom, hogyan lehetne ezt úgy átadni, mint ahogy a fejemben van...
Ah, nagyon tetszett. Nem vagyok egy nagy exos, ezért néztem egyet, hogy ki az a Kris, de aztán csak rájöttem anélkül, hogy utána kellett volna néznem. De ah... Komolyan mondom, még teljesen a hatása alatt vagyok, így ha nem túl értelmes, amit ide írók, akkor az nagy valószínűséggel ezért van.
Ahogy futottak az erdőben ;; Meg, ahogy Baekhyun és Jongdae utolérték úgymond Minseokot, de a távolban maradtak ígéretükhöz híven. Nekem ez olyan kis aranyos volt, vagy nem is tudom ;;
"- Fogd fel végre... - nyúlt Yifan jobbja után, ujjait az övéi közé fűzve. - Nyisd ki a szemed és vedd észre azt - pillantott le kezeikre -, ami ellen eddig küzdöttél.
Yifan értetlenül ráncolta szemöldökét, ám mikor lebiccentve fejét megpillantotta csuklóikat, minden értelmet nyert számára. Halvány ultramarin-fényben úszva rajzolódott ki egy-egy szimbólum pőre bőrükre, jelezve; ők immáron egymáshoz tartoznak.
- De... én ezt nem értem - ocsúdott fel a sokkból a fekete szemű. - Hisz minden nap együtt voltunk, együtt vadásztunk, harcoltunk és szórakoztunk - dadogta zavarában -, miért csak most? - tette fel azt a kérdést, amire Minseok csak egy apró mosollyal válaszolt. Lábujjhegyre tolva magát kapaszkodott meg a magasabb erős vállaiban, elveszve tekintetében.
- Én a nap, te az éj - simított végig csupasz mellkasán. - Én a jég, te a tűz - lehelte kettejük közé. - Én vagyok Te, Te pedig Én. - Kínzó másodpercek teltek el, míg édes ajkaik eggyé nem forrtak. Felhevült testük egymásnak feszült, ahogy közel vonva a másikat vesztek el az ölelésben. Hirtelen minden megszűnt körülöttük... A tenger morajlásának hangja szertefoszlott, a hűvös szellő nem ostromolta tovább forró lényüket, az egyetlen dolog, amely beterítette őket, az a csuklójukból áradó, szinte vakító, tiszta kék fény volt. " - ez a teljes rész, ez engem megölt így lelkileg. Először ilyen full confused fejjel ültem, aztán a vigyort alig lehetett lekaparni az arcomról. De ez az egész rész olyan szép lett, és ah... Tényleg nem tudom szavakban leírni, amit érzek...
Köszönöm, hogy olvashattam! Várlak a következő körben is! ^^
Hello, köszönöm a véleményed! ^^
TörlésVelem is előfordul, hogy sokkosan kell véleményt írnom, szóval chill, értek én mindent xD
Sokat szenvedtem, és szenvedek mindig, a szép lezárásokkal, de örülök, hogy ez elnyerte a tetszésed, bár megölni nem akartalak xDD
Köszönöm, hogy írtál! ^^
Szia!
VálaszTörlésMint ahogy előttem már a többiek is említették, a te stílusodhoz nagyon illik a fantasy és én is szeretek tőled olvasni, mindig meglepsz valami új ötlettel :D Szerintem ezzel a párossal még nem is olvastam, bár én nem is vagyok nagy exo-s, szóval nem meglepő :D
Tetszettek a karakterek, főleg Kris, abszolút illet rá ez a szerep:D Nálad azt is szeretem, hogy külső szemszögből írsz, mert annyira illik ez is hozzád, meg nagyon szeretem, ahogy minden érzékszervemet megpiszkálod :D Egyébként meg nekem is az utolsó bekezdés volt a kedvencem, csak hogy beálljak a sorba xD
Köszönöm szépen, hogy olvashattam, várlak a kövi körben is! uwu
Szia, köszönöm a véleményed! ^^
TörlésFantasy és E/3, két örök barátom XD
Bár a külső szemszögbe az is beletartozik, hogy inkább vagyok a leírások embere, mint az érzelmek kifejtéséé. Előbb megírok egy csatajelenetet, mint egy szerelmi vallomást xD
Dagad a májam, nem hittem, hogy ennyire tetszik a befejés mindenkinek xD
Sietek újabbat írni! ^^
Sziaaa
VálaszTörlésmég mindig annyira jól fogalmazol, olyan jó mellékneveket használsz meg minden, annyira szeretem. Meg én szeretek fantasyt olvasni, úgyhogy örülök, hogy te általában fantasyban irsz. Egyébként olvasni is főként azt olvasol, vagy mást is szoktál?
"Tagjai remegtek, mint árva madár a gyilkos télben;" aaaaahhhh hát nekem ez annyira tetszett! na meg az ultramarin, meg kellett néznem, hogy mi a fene az, és OMG hát amilyen varázslatos a szó, épp olyna lehengerlő a szín maga is jdsnkgn
Amugy nekem a végén kicsit hirtelen volt a szerelmi szál, meg nem igazán jött át xD Mármint Yifan annyira könnyen bele is ment abba a csókba, mindenféle kérdés emg minden nélkül, amolyan oh, ott a jel, akkor jó, akkor dúl a love, előtte meg ment volna világotjárni, hogy megtalálja a nagy őt xD szóval ja, nekem ez elég hirtelen volt.
Amugy az elején azt hittem, hogy most itt feldolgozod Kris anno kilépését az EXO-bol, és amikor szó volt a távozásáról a novelládban, hát elöntöttek az érzelmek xDDDDDDDDDD Aztán meg full mást hoztál ki belőle. Tetszett, hogy a superpowerjüket is belevontad *-* Én annyira imádom az EXO univerzumot, meg a MAMA koncepciót, meg ezt az egészet, annyira jó. Habár kicsit fura, hogy elkezdték ezt a superpower cuccot másik bolygóról, aztán meg bevonták a farkasos cuccot is, na mindegy mind a kettőt imádom *-*
Ami engem zavart, de nem az írásodhoz kapcsolódik, az az, hogy a dőlt betűs párbeszéd sárgával van írva. Miért? xD De ez csak ilyen személyes dolog, ha neked tetszik, akkor az a lényeg! A párbeszédekhez még annyit mondanék, hogy ez valami régebbi korba lett elhelyezve ez a novella? mert olyan régiesen beszéltek néha :D
Köszönöm, hogy olvashattam! :3
Jajj amugy, milyen kis szemét vagyok, ha rosszak a kommentárjaid mindig megjyegyzem, de most meg elfelejtettem, hogy amugy JÓK VOLTAK! Úgyhogy most megdicsérlek, mert a dicséret is nagyon fontos, és sajnálom, hogy ez az eredeti kommentemből kimaradt. Úgy emlékszem egyikkel sem volt probléma, úgyhogy csak így tovább! *-* Aztán amúgy rájöttem arra is, hogy a sárga biztos ilyen beépített, ugye ez engem a multkor is zavart, és a Szandi, meg az én sablonom ugyanaz, és nekünk is a dőlt/kövér/aláhúzott stilusu betűket más színnel irta ki automatikusan. Azóta az enyémet már orvosoltam, Szandiét emg félig meddig orvosoltuk :'D
TörlésSzia, köszönöm a véleményed! ^^
TörlésEZAZ, JÓK A KOMMENTÁRJAIM, PEZSGŐT BONTOK!!!
Fél 3 van, alkesz már nem lehetek xDD
A fantasy az életem része, nem sok könyvet olvastam, de azok vagy Észak-Korea témájúak, vagy khm... fantasy xD Bukott angyal, Witcher, Fanfiction könyv formában, de érdekes mód a HP könyvek nem kötöttek le, 2 után abbahagytam.
A kiemelt rész utólag írtam bele, gondoltam egy kis sarkallatos hasonlat (ez az, ugye?) belefér.
Én mind az univerzumos, mind a farkasos koncepciókat is imádtam, így összevontam a kettőt és megszületett ez a kis szösszenet.
Nem túl régi múltba képzeltem bele, így lehet, hogy a szóhasználat nem igazán modernre sikeredett.
És igen, a sárga szöveg beépített, de itt most kapóra is jött, elkülöníti a gondolataikat a kimondott szavaktól.
Örülök, hogy tetszett! ^^
Szia!
VálaszTörlésJaj, egyemmeg! Felrémlett bennem az EXO Wolfos korszaka, te jó ég, akkor ismertem meg őket és mennyi jó, és még több rossz farkasos fici volt XD Így a közepe felé a Twilight jutott eszembe XD
Nagyon szép kis történet volt, tiszta nosztalgia lettem miatta, és tényleg, miért csak most jöttek rá?! Amúgy én még nem olvastam ilyen párosítást, de tetszett, hogy ex-EXO tagot is előbányásztad. Jaj, meg Baekhyun! Próbálom kerülni őt, mert csak elszomorít szívem szerelme, de mikor kerülném, állandóan belebotlok -persze máskor, keresve sem találnám.
Most nem a te hibád, mert egy hete letargiában vagyok miatta, és most megint itt van - jaj, mennyi emlék! :(
Köszönöm, hogy olvashattam!
Szia, köszönöm a véleményed! ^^
TörlésNosztalgia-fici lett, ahogy a kommenteket olvasom :D Remélem azért több szép emlék rémlett fel, mint rossz. Isten ments, hogy valaki elszomorodjon miattam:((
Örülök, hogy írtál! ^^